Az Európai Bizottság pénzbüntetés kiszabását kéri Lengyelországra az Európai Bíróságtól mindaddig, amíg a varsói vezetés nem függeszti fel a legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarájának működését - közölte kedden a brüsszeli testület.
Az Európai Bizottság még július 14-én mutatta be az új uniós klímacsomagot, amely számos javaslatot tartalmazott arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne elérni 2030-ra a korábban kitűzött 55 százalékos kibocsátáscsökkentést. Ehhez számos területen szükséges a szigorítás beleértve a villamosenergia-termelést, a közlekedést, a fűtést és az ipari termelést. Emellett javítani kell az energiahatékonyságot, növelni kell a megújulók részarányát és támogatni az alternatív megoldásokat, mint amilyen a tiszta hidrogén vagy a biomassza. Fontos azonban, hogy a klímasemlegesség elérése egy szociálisan fair átmenet legyen, ahol senkit sem hagyunk hátra - mondta el Beatriz Yordi, az Európai Bizottság klímaügyi főigazgatóságának igazgatója a Portfolio Sustainable World 2021 konferenciájának nyitóelőadásában.
Az idén január óta hatályos és kötelezően végrehajtandó Brexit-megállapodás északír-brit határra vonatkozó vámellenőrzési szabályát most szeptember végétől kellene alkalmaznia a brit hatóságoknak, de egy tegnap esti újabb egyoldalú döntéssel azt jelentette be a brit kormány, hogy azt továbbra sem fogja alkalmazni és immár határidőt sem rendelt az újabb halasztáshoz.
Az Apple hasonló versenyjogi vizsgálatra számíthat Indiában, mint amit a közelmúltban indított ellene az Európai Bizottság a konkurens Spotify kezdeményezésére. A Bizottság állásfoglalása szerint az Apple visszaélt a piaci erőfölényével, aminek más zenei streaming szolgáltatók, valamint végső soron a felhasználók látták a kárát. A konkurens cégektől levont, majd a felhasználókra terhelt előfizetési jutalékok, valamint az, hogy a szolgáltatók csak az Apple saját alkalmazásboltján keresztül kínálhatják a termékeiket a bizottsági állásfoglalás szerint, versenytorzító lépéseknek számítanak.
A 2511 milliárd forintos magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv elfogadásához néhány kritériumnál további biztosítékok kellenek a magyar kormány felől – jelezte egy szerdai EP-meghallgatáson Paolo Gentiloni.
Az Európai Bizottság arra figyelmeztette a felzárkóztatási és szociális EU-támogatások elosztásával foglalkozó cseh hatóságokat egy múlt heti levélben, hogy nem fog pénzt kifizetni azokra a projektekre, amelyeket vagyonkezelő alapok által irányított cseh cégek hajtanak végre – erősítette meg a Politico információit egy bizottsági szóvivő. A pénzek blokkolása egy viszonylag széles céges körnek mindaddig fennáll, amíg nem változtatják meg a cseh törvényeket egy korábbi bizottsági auditjelentés javaslataival összhangban.
Az Európai Parlament felőli „fenyegetés” miatt augusztus végéig el kellene indítania az Európai Bizottságnak a jogállamisági eljárást Magyarországgal szemben, de ezt nem fogja megtenni a Bizottság, mert még kivár, hogy biztos legyen a dolgában – írja az Euronews. Mindez viszont jogi vitába torkollhat a két uniós intézmény között.
Az idénre tervezett 50-ről 200 millió euróra emeli az Európai Unió a humanitárius segélyek volumenét az uniós költségvetésből, de közben befagyasztja a 2021-2027-es időszakra összesen szánt 1 milliárd eurónyi fejlesztési támogatást – jelezte a keddi rendkívüli G7-csúcs utáni sajtótájékoztatón Ursula von der Leyen.
A súlyos brüsszeli vitákat generáló magyar gyermekvédelmi törvény elfogadása óta a Portfolio adatai szerint csaknem 400 milliárd forintnyi EU-támogatást utalt át az Európai Bizottság a magyar államnak, ami rámutat arra, hogy a viták mellett sincs gond eddig a 2014-2020-as pénzek folyósításával. Az igazán nagy kérdés inkább az, hogy mi lesz ősszel az új magyar fejlesztési programjainkkal: jóváhagyják-e azokat még idén, vagy átcsúsztatják 2022-re, mert ettől is függ, hogy év végén csökkenni tud-e az adósságrátánk, ahogy a "kicentizett helyzet" veszélyére a minap az Állami Számvevőszék is felhívta a figyelmet.
Az Európai Beruházási Bank által végzett értékelés alapján jóváhagyták az első magyar állami projektet az uniós Modernizációs Alapból, így a magyar kormány mintegy 4 milliárd forint értékben hirdethet pályázatot az energiaközösségek és független aggregátorok létesítésének támogatására – derült ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium keddi közleményéből.
„Ágazati bértámogatás a COVID–19 járvány munkaerőpiaci hatásainak kezelésére” címmel jelenik meg most augusztusban 84 milliárd forintos keretösszeggel egy kiemelt EU-pályázat – derül ki egy friss kormányhatározatból, ami egy minapi brüsszeli támogatási döntéssel függ össze. Bár erre sok cégvezető szeme felcsillanhat, de fontos rögtön hozzátenni, hogy ez várhatóan nem egy új, piaci alapú pályázati lehetőség a cégeknek, hanem a tavaly téltől idén júniusig folyamatosan meghosszabbított itthoni bértámogatási program utólagos elszámolása a kormány és az Európai Bizottság között.
Az Európai Bizottság július 14-én tette közzé széleskörű klímapolitikai csomagját, amelynek célja, hogy bemutassa milyen intézkedésekkel és szakpolitikai reformokkal érhetjük el az Unió által korábban elfogadott 55%-os kibocsátás-csökkentést 2030-ig az 1990-es bázisévhez képest. Innen származik a csomag ’Fit for 55’ elnevezése. A publikáció időpontja talán nem is lehetett volna időszerűbb. Perzselő hőhullámok Észak-Amerikában, pusztító áradások Nyugat-Európában és Kínában, vízválság Iránban és az 1901 óta mért legszárazabb június Magyarországon csak néhány példa az elmúlt időszakból az éghajlatváltozás okozta szélsőségekre, amelyeknek az intenzitása a legbaljósabb forgatókönyvű klímamodelleket is felülmúlta. Pedig hosszú út vezetett a bemutatott reformig, amit az EU-s intézmények a zöld gazdasági átmenet mérföldköveként ünnepelnek, míg a környezetvédelmi szervezetek szerint a reformcsomag csak egy újabb példája az EU hiányos intézkedéseinek, ami a Párizsi Egyezményben vállalt kibocsátás-csökkentési vállalásaink megvalósításához sem elégségesek.
A koronavírus-válság elleni egyik fontos kohéziós politikai intézkedés volt az ún. REACT-EU kezdeményezés, amelynek keretében 2021-2022-ben összesen 50,6 milliárd euróval „megtoldják” a tagállamok már folyamatban lévő 2014-2020-as fejlesztési programjait és most ennek keretében hagyta jóvá az Európai Bizottság a magyar GINOP nevű program kiegészítését mintegy 881 millió euró összegben.
Az Európai Bizottság szigorúbb határértékeket vezet be az élelmiszerekben található nehézfémekre - így a kadmiumra és az ólomra - vonatkozóan, azzal a céllal, hogy csökkentse a táplálékok rákkeltőanyag-tartalmát - olvasható a brüsszeli testület szerdai sajtóközleményében.
Az Európai Unió a polgári védelmi mechanizmusa révén további 14 tűzoltó repülőgépet, mintegy 1300 mentőautót, 3 helikoptert és 2500 járművet mozgósított Görögország, Észak-Macedónia, Albánia, Olaszország és Törökország kérésére, ahol hetek óta erdőtűz pusztít - közölte az Európai Bizottság hétfőn.
Az Európai Bizottság intézkedéseket javasolt a magas színvonalú és befogadó alap- és középfokú oktatást előmozdító vegyes tanulás, azaz a tanulási környezet és az eszközök ötvözésének támogatására - közölte az uniós bizottság csütörtökön.
Az Európai Bizottság hétfőn négy új pályázati felhívást tett közzé 12 millió euró értékben a többi között annak elősegítése érdekében, hogy a polgárok megbízható információkhoz jussanak.
„Arra számítok, hogy még idén ősszel megszületnek a megegyezések és megindul a programok uniós finanszírozása is”, de a tényleges menetrend valójában az uniós szervek belátásán múlik - jelentette ki a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (HET), illetve az új uniós Operatív Programok elfogadásának kilátásairól a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Ágostházy Szabolcs. Az Miniszterelnökség uniós fejlesztésekért felelős államtitkára felfedte, hogy konkrétan milyen területeken vannak elvárásai az Európai Bizottságnak a HET és az új uniós programok elfogadásáért cserébe, és ezek közül melyeket vállalja a kormány, illetve melyeket utasítja el politikai nyomásgyakorlásra hivatkozva. Ágostházy egyrészt azt hangsúlyozta, hogy ha az Európai Bizottság a jog talaján marad, akkor nem talál majd fogást a magyar gyermekvédelmi törvényen, másrészt azt, hogy nincs pénzügyi kényszerhelyzetben az államháztartás, azaz a HET és az új programok elkezdéséhez idén szükséges mintegy 900 milliárd forintnyi forrást különösebb nehézség nélkül elő tudja finanszírozni. Az államtitkár jelezte, hogy a 2014-2020-as ciklus folyósításainál sem lát „kirívó kockázatokat” és részletesen beszélt a Norvég Civil Támogatási Alap folyósításának eddigi elmaradása okairól is.
Várhatóan tovább késlekedik majd a magyar és a lengyel helyreállítási tervek jóváhagyása az elmúlt hetek vitái után, ugyanakkor a két tagállam kompromisszumkész lehet az esetleges pénzügyi büntetésektől tartva – olvasható a Teneo Intelligence friss elemzésében. A cég szakembere szerint belátható időn belül Magyarország és Lengyelország esetében sem fenyeget a kilépés az Európai Unióból, azonban elképzelhető tartós konfliktus az Európai Bizottsággal, annak pedig akár súlyosabb következményei is lehetnek.
Az Európai Parlament nyomásgyakorlása miatt az Európai Bizottság egyelőre késlelteti a magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (HET) jóváhagyását a gyermekvédelmi törvény körüli viták miatt – állapította meg a kormány egy friss határozatban, és ebben azokat a feltételeket is tisztázta, amelyek mentén hajlandó a továbbiakban az egyeztetésekre a Bizottsággal. Egyúttal azt is rögzítette, hogy a magyar gazdaság érdekei miatt a HET elindítása nem késlekedhet, ezért a Nemzeti Helyreállítási Alap névre hallgató előirányzatot is létrehozza az idei büdzsében, és ennek terhére kezd el megvalósítani a kormány a HET-ben Brüsszel felé jelzett reformokat és intézkedéseket: közülük 42-t pályázati rendszerben, további 16 intézkedést pedig pályázati rendszeren kívül.